Személyi adókedvezmény – súlyos fogyatékosság, tartós betegség esetén

Személyi adókedvezmény néven mindenki adójából kedvezményre jogosult, akinek a jogszabály szerint igazolt tartós betegsége, súlyos fogyatékossága van. Ezen adókedvezményt az igazolás szerinti kezdő évtől igényelheti. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy önellenőrzéssel a korábbi évek adóját is vissza lehet igényelni az elévülési határidőn – 5 éven – belül.
Személyi adókedvezmény igénybevételére jogosító betegségek
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza tételesen a BNO kódokat. A BNO kódok azon súlyos fogyatékosságnak minősülő súlyos betegségeket jelölik, amelyek alapján személyi jövedelemadó kedvezményre lehetünk jogosultak. A BNO kód kereső itt is kereshető formátumban megtalálható.

A tartós betegségre tekintettel a kezelőorvos állítja ki az adókedvezményre jogosító igazolást, ami szükséges a bevallások/önellenőrzések elkészítéséhez. (A NAV-nak megküldeni nem kell a bevalláshoz csatolva. Kizárólag az adókedvezmény igénybevételének esetlegesen felmerülő ellenőrzése – jogkövetési vizsgálat – esetén szükséges azt a NAV útmutatása szerint részükre megküldeni.)
Fontos viszont arra figyelni, ha a betegség később kezdődött és/vagy nem véglegesen állt fenn, akkor az érintett hónapokra jár, járhat az adókedvezmény és vehető igénybe utólag is önellenőrzés keretében. Az orvosi vélemények esetén a betegség kezdete minden esetben az a nap lesz, amikor panaszainkkal először orvoshoz fordultunk, még abban az esetben is, ha mi magunk már korábban tapasztaltunk a betegségre utaló tünetet, és esetleg ezt az orvos is megemlíti a kortörténetben. Az orvos által kiállított igazoláson szerepelnie kell a “betegség kezdete” dátumnak, amelytől az adókedvezmény igénybe vehető, de ez a dátum hiába korábbi, mint 2016 évi, az adó elévülés szabálya miatt csak 2016-tól vehető figyelembe már csak az idei évben.

A NAV tájékoztató 10. oldalán található leírás egyértelműsíti az Szja törvény 29/E. § (4) bekezdését, miszerint: „A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.”
“Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági
támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor
a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról
szóló határozattal lehet igazolni.”

Adókedvezményt kizárólag adóköteles jövedelméből levont személyi jövedelemadója terhére lehet, akár 5 évre visszamenőleg érvényesíteni.
Ki jogosult az adókedvezményre még?
Fontos, hogy az is jogosult adókedvezményre / adóalapkedvezményre, aki a kormányrendeletben foglalt betegségek helyett rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. (Szja tv. 29/E. § (2) bekezdés)

“Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.”

Betegségek adókedvezmény igénybevétele szempontjából
A NAV oldalán is fellelhető tájékoztató is felsorol néhány gyakori, kedvezményre jogosító betegséget:

“Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:

hallási fogyatékosság
látási fogyatékosság
mozgásszervi fogyatékosság
elzáródást okozó érbetegségek
súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.”
Amennyiben ilyen betegséggel rendelkezünk, akkor arról a kórházi zárójelentés és ambuláns dokumentumok alapján a kezelő szakorvos, vagy a háziorvos is kiállíthatja azt az igazolást, amely alapján az adóhatóság igazoltnak fogadja el a súlyos fogyatékosság adókedvezményét. Ilyen igazolást itt is letölthettek.

Érdemes a jegyzéket ellenőrizni, amennyiben tudjuk, hogy tartós betegségben szenvedünk és eddig nem vettünk igénybe személyi adókedvezményt. Önellenőrzés útján – igazolás birtokában – adótanácsadó szakemberünk segítségével visszamenőleg is igénybe veheted az adókedvezményt és az adóhatóság az adót visszatéríti.

Gyakori kérdések a személyi adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatban

Ki állítja ki az igazolást az adókedvezmény érvényesítéséhez?
Minden esetben a kezelő szakorvoshoz kell fordulni, ha olyan betegségünk van, amely a kormányrendeletben szerepel és a BNO kód alapján személyi adókedvezményre jogosít. “Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás”-t a kezelő orvos állítja ki minden esetben. Nekünk átadja és nekünk azt meg kell őrizni tulajdonképp mindvégig amíg adókedvezményt veszünk igénybe, sőt azt követően is még 6 évig. Nem kell évente új orvosi igazolást kérni.

Milyen BNO kódot kell keresni? Milyen betegségre jár az adókedvezmény?
A betegségünk BNO kódja a kezelési lapunkon is szerepel. Ezen kódot össze kell vetni a kormányrendeletben található felsorolt BNO kód számokkal. Ha a betegségünknek a BNO kódja vagy gyűjtő kód esetén az első két-három számjegye egyezik, megtalálható, akkor az adókedvezményre valószínűleg jogosultak vagyunk.

Be kell-e küldeni valahova az orvosi igazolást?
Nem kell beküldeni az orvosi igazolást az adóhatóságnak soha. A bevallásban vagy korábbi évek esetén a bevallásunk önellenőrzésében kell csak összegszerűen a jogosultsági hónapok szerint az adókedvezményt feltüntetni. Az adóhatóság csak a bevallás utólagos ellenőrzése (jogkövetési vizsgálat) során kérheti a kedvezményre jogosító igazolást és az eredetit az adóhatóság sem tarthatja meg, persze másolatot készíthet róla. Egy jogkövetési vizsgálat vagy ellenőrzés esetén az adóhatóság által kilküldött levél tartalmazza minden esetben, hogy milyen dokumentumok másolatait kérik be.

Ha az év során az adókedvezményt már figyelmbe kívánjuk a bérszámfejtés során venni, a munkáltatónak átadhatjuk, hogy lemásolja, de az eredeti akkor is jobb ha nálunk marad.

Mikortól vagyok jogosult az adókedvezményre?
Az adókedvezmény igényléséra alapvetően az orvosi igazoláson szerepelő dátum az irányadó. Tehát az adókedvezmény igénybevétele szempontjából az az időpont számít ami az orvosi igazoláson szerepel a “súlyos fogyatékosság kezdő időpontja”, “fogyatékosság kezdő időpontja” mellett. Ezen dátumot magában foglaló hónaptól kérhető az adókedvezmény.

Másik feltétel viszont az önellenőrzés elévüléséből ered. Hogyha a betegség kezdő időpontja régebbi, mint az adóbevallások önellenőrzésére nyitva álló határidő – pl. 2022-ben 2016. előtti kezdő dátum szerepel a fogyatékosság kezdő időpontjánál -, akkor 2022-ben már nem tudjuk a 2015-ös vagy 2014-es adóbevallásunkat önellenőrizni és az adót visszaigényelni, mivel ezen időszak önellenőrzésére nyitva álló határidő eltelt és utólagos jogosultságunk elveszett már.

Minden évben kell új adókedvezményre jogosító orvosi igazolást kérni?
Nem kell új adókedvezményre jogosító igazolást kérni minden évben. Amennyiben egy betegségünkről orvosi igazolást kaptunk és abban az szerepel, hogy végleges, mert a betegség nem gyógítható, akkor az igazolásunk az egyszeri kiállítástól kezdve örök érvényű. Ezt az igazolást kell jól megőriznünk tulajdonképp végleg. Ha elveszítjük, az orvostól kell új igazolást kérni, vagy másolatot az eredetiről és ezt nyilván nem lesz könnyű beszerezni.

Amennyiben nem végleges volt a betegségünk, akkor az érvényességi idő végéig tudunk az orvosi igazolás alapján adókedvezményt igénybe venni. Ha menetközben más betegségünk is kialakul, ami alapján adókedvezményre vagyunk jogosultak, érdemes arról is külön igazolást kérni.

A NAV ellenőrzi az orvosi igazolásokat?
A NAV alapvetően az orvosi igazolásokat nem kérdőjelezheti meg, mivel orvosi szakvélemény kiállítására nincs joga, orvosi szakvéleményt nem bírálhat felül. Az orvosi szakvéleményt csak orvos szakmai szerv kérdőjelezhet meg. Bűncselekmény alapos gyanúja (pl. közoikrat hamisítás: nem létező orvos, hamis bélyegző stb.) esetén, viszont az adóhatóság is feljelentést tehet a nyomozó szerveknél.

Az adókedvezményre jogosító betegségek, tartós fogyatékosságok (BNO Kódok) – 2022. 03. 17-ei rendelet szerinti listája a cikkben megtalálható.
További részleteket az idézett jogszabályokban illetve az alábbi linken elérhető cikkben találhatunk a konyvelescentrum.hu oldalán.
https://konyvelescentrum.hu/aktualis/szemelyi-adokedvezmeny/?fbclid=IwAR10n-6uVFAHHrXSllTy3o-H06JpvkSCZ-oNt04E5bkayWFnBQ2Ky79665o