TOP 5 SEMMELWEIS-TIPP – MIT TEHETÜNK A TÜDŐNK EGÉSZSÉGÉÉRT?
Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket mi magunk, a mindennapokba illesztve viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért? Most induló cikksorozatában ezt a kérdést teszi fel a Semmelweis Egyetem a különböző területeket képviselő szakembereinek. Sorozatuk első részében dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója ad tanácsokat tüdőnk egészségének megőrzése érdekében.
1. Végezzünk légzőtornát naponta háromszor!
Talán nem tudatosul mindenkiben, hogy a légzés valójában egy pumpálás, és mint ilyen, légzőgyakorlatokkal fejleszthető. Az egészséges tüdő érdekében érdemes naponta háromszor, egy-egy fogmosásnyi időt légzőgyakorlatokra fordítani, ezekkel jól megjáratjuk, megtornáztatjuk a tüdő, a légzőizmok azon részeit is, amelyek nyugalmi légzéskor kimaradnak, így hosszú távon elsatnyulnak. Légzőtornát mindenki végezhet, de azoknak különösen ajánlott, akik valamilyen ok miatt nem sportolhatnak – emeli ki a Pulmonológiai Klinika igazgatója, aki napi háromszor 5 légzőgyakorlat elvégzését javasolja. (A légzőizomtornáról szóló egyetemi videóban ez az 5 gyakorlat is megtekinthető.) A klinika honlapján további videók is találhatók a témában.
2. Sportoljunk tiszta levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor inkább beltéren!
A sport, különösen a szabad levegőn végzett sport az egész szervezet egészségének megőrzése érdekében nélkülözhetetlen. Csakhogy sportolás közben az erőltetett légzés miatt több levegő áramlik át a szervezeten, ezért a szabadban végzett sporttevékenységnél, futásnál például különösen oda kell figyelni a belélegzett levegő minőségére. Ha az időjárás kedvezőtlen, például különösen magas a szálló por tartalom, inkább beltéri sportot kell választani, vagy kora reggelre időzíteni a sportot és legalább kerülni a főutakat – hívja fel a figyelmet a pulmonológus szakorvos.
3. Kerüljük a külső-belső légszennyezést, dohányzást!
A légszennyezéssel a szervezetbe jutó részecskék méretüktől függően jutnak el a hörgők aljáig, a léghólyagokig, a legapróbbak pedig még a keringésbe is bekerülnek. Ezek a köznyelvben szálló porként emlegetett, láthatatlan mikrorészecskék kórokozókat, káros anyagokat, pollent, és más, betegséget okozó anyagokat visznek magukkal, amelyek miután naponta legalább 10 ezer liternyi levegőt mozgat meg egy felnőtt ember tüdeje – többféle egészségügyi problémához vezetnek. A tüdő egészségének megőrzéséhez tehát nagyon fontos a lehetőségekhez képest a legtisztább levegő belégzése – hangsúlyozza a Pulmonológiai Klinika igazgatója. Mint hozzáteszi, ki kell mondanunk azt is, hogy a dohányzás nem más, mint masszív légszennyezés, egy önként vállalt szennyező faktor, olyan, amelynek bizonyított rákkeltő hatását egy 2022-es szakmai konferencián mondták ki. A tüdő egészségét ez a szokás biztosan károsítja, aki tehát egészséges tüdővel szeretné élni az életét, az hagyjon fel vele – figyelmeztet dr. Müller Veronika.
4. Figyeljünk fel a terhelésnél, sportolásnál korán fellépő légszomjra! Enyhe asztma is lehet a háttérben
Figyelmeztető jel lehet a tüdő egészségét illetően, különösen fiataloknál, ha már kisebb megterhelésre légszomj lép fel, vagy sportoláskor nagyon hamar fulladunk ki – ezeknek a tüneteknek a hátterében enyhe asztma is állhat, amit a háziorvossal konzultálva érdemes kivizsgáltatni – hívja fel a figyelmet dr. Müller Veronika. Az enyhe asztma ritkán jelentkezik, erős sport, nagy stresszhatás provokálja a kifulladást vagy köhögést, amit sokan nem ismernek fel, inkább megfázásként, vírusfertőzésként azonosítják, de nem érdemes megijedni a diagnózistól, jó tudni, hogy alkalmi inhalációs gyógyszerek segítséget jelentenek ilyen esetben is – nyugtat meg az igazgató.
5. Figyeljünk az alvásunkra! A napközbeni – túlsúllyal, magas vérnyomással, horkolással társuló – fáradtság hátterében alvással összefüggő légzészavar is állhat. Olvassunk utána és konzultáljunk háziorvosunkkal!
Kevesen gondolnak rá, de az alvás minősége is szorosan összefügg a tüdő egészségével – magyarázza dr. Müller Veronika. A napközbeni fáradtságot alvással összefüggő légzészavar, alvási apnoé is okozhatja, különösen ha a tünetek között jelentős túlsúly, magas vérnyomás is, horkolás is fennáll. Az alvással összefüggő légzészavar a 40-50 év felettiek 4-5 százalékánál jelentkező kórkép, amely hosszabb távon kellemetlen következményekhez vezet. Ezek elkerüléséhez fontos a diagnosztika, tehát ezen tünetek jelentkezésekor elsőként érdemes tájékozódni, ehhez szintén kínál a klinika információs anyagot, valamit az alvásról konzultálni a háziorvossal – mondja a tüdőgyógyász.
Szepesi Anita
Image by Freepik